Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A magyar film a kezdetektől 1949-ig

2010.10.24

 

 

1896 június 13-án megjelent az Andrássy út 41. sz. ház egyik üzlethelyiségében – Sziklai Arnold, kereskedő hozta be.

1900-as évek – megindul a filmgyártás. Kb. háromtucat némafilm maradt fenn.

Első film: 1901 – Zsitkovszky Béla: A tánc

Magyar filmesek a világ filmművészetében

Tendenciák: hazai irodalom felkarolása, zanzásított változatok (pl. Karenina Anna)

A mozi szó Heltai Jenőtől származik.

 

A mozi nevei: ikonográf, kinematográf, mozgófényképszínház, projektográf, mozi (neologizmus vagy kontanimáció – Heltai Jenő találmánya)

 

Heltai Jenő: Dal a moziról

Berta egy szép nyári estén
A körúton mendegélt,
Arra jő egy fess legényke
S hencegőn melléje lép.
Szól a lányhoz: "Szép kisasszony,
Tartson vélem, ha lehet,
Jöjjön egy projektográfba
nézni mozgóképeket!"
S mert a Berta, s mert a Berta nagy liba,
Hát elment a mozi-mozi-mozi-moziba.

Együtt ültek a sötétben
Berta és az ifjú úr,
Míg a vásznon kergetőzött
Japán, angol, muszka, búr.
Körutazást, vonatrablást
S tudj' az ég, mit láttak itt,
S nem csupán a képek, ők is
Mozgolódtak egy kicsit.
És elcsattant, és elcsattant mutyiba
Most egy csók a mozi-mozi-mozi-moziba.

Folytatása volt a csóknak,
Mert követte még nem egy,
Sőt követte más egyéb is,
Végre az már egyre megy.
Végül aztán Berta bús lett,
És szemébe' könyű rezg,
Észrevette, hogy gyanúsan
Gömbö-gömbölyödni kezd!
Így van az, ha, így van az, ha egy liba
Sokat jár a mozi-mozi-mozi-moziba.

 

 Magyarországon a filmgyártást a Projectograph kezdte el az 1910-es években. Az első műtermet 1912-ben nyitották meg. Faludi Miklós, a Vígszínház akkori vezetője által igazgatott Hunnia stúdió nem sokáig maradt meg, mert nem rendelkezett infrastruktúrával, s bohózatait minimális figyelemre méltatták. 

1912-ben 4, 1913-ban 10, 1917-ben már 75 némafilm készült Magyarországon. 1915 és 1918 között hat új műterem jött létre. Az ismertebb stúdiók a Star, Corvin, Phönix, Astra, Hungária, Gloria, Lux, Semper voltak. Sorban jöttek létre a művek: Szent Péter esernyője, A gólyakalifa, A 111-es, János vitéz, A nap lovagja, Bűn és bűnhődés, Éjjeli menedékhely, Karenina Anna, Dorian Gray arcképe.

A Tanácsköztársaság idején a film szerepe felértékelődött. Magyarországon államosították a filmgyártást, csakúgy, mint a Szovjetunióban. A 133 nap alatt 31 film forgatása fejeződött be. A fennmaradt híradók alapján büntető eljárásokat is indítottak egyes személyek ellen. A Tanácsköztársaság politikai, társadalmi, kulturális, sport- stb. életének mozzanatait ezek a filmek örökítették meg az utókor számára. Értékük felbecsülhetetlen.

  Meseautó – korszaka, a 30-as évek

- szakemberképzés

- a film a politikum része

- jelentős támogatás a filmnek

- a forgalmazókat magyar filmek készítésére kötelezték

- 1930 és 45 között 300 film készült, 90%-a megmaradt.

1931 – A kék bálvány, Lázár Lajos – első hangosfilm. Amerikában játszódik, sok akció, kaland – a film megbukik.

A Berlinből hazahívott Székely István 1931-ben készített filmje, a meggazdagodott pesti kispolgárt és úrhatnám feleségét karikírozó Hyppolit a lakáj találja meg azt a formát, a magyar polgári komédia alaphangnemét, mely az elkövetkező időket dominálja A magyar film egyre népszerűbb lett, a gyártási kedv fokozódott, évről-évre nőtt a produkciók száma. Gaál Béla az 1934-ben rendezett nagysikerű filmjével, A meseautóval a magyar glamúrkomédia megteremtője lett. A vezérigazgató és a titkárnő szerelmét középpontba állító történet a harmincas évek magyar vígjátékainak modelljévé vált, de még külföldön is hatott - Car of My Dreams címmel - angol remake készült belőle. 1937-ben megindul a tömeggyártás. Míg 1933-ban csak 9, 1938-ban már 33 játékfilmet forgattak. A magyar filmek két hét alatt készültek. A gyártók által támasztott követelmények közül első, hogy a film minél kevesebbe kerüljön.

VVonzóvá teszi ezeket a filmeket:

-       a helyszín

-       a humor pesti változata

-       a színészi játék (Kabos, Csortos, Jávor stb.)

-       a zene

Ezek a filmek egy hamis világot teremtettek, nem ábrázolták a magyar valóságot. A feladata a szórakoztatás volt.

Szőts István: Röpirat a magyar film ügyében - a magyar film arcnélküli, nem ismerhető meg belőle a kor, a problémák.

 

 

 

Székely: Hyppolit, a lakáj, 1931.  

 

  

Gaál Béla: Meseautó, 1934.

 1942- Emberek a havason, Szőts István – a legjelentősebb filmek egyike, gazdag szimbólumokkal. A lényeges vonásokra összpontosít, atmoszférateremtés. A magyar folklór és néphagyomány ötvöződik korszerű formai jegyekkel, egyéni stílussal. Balladai történetet balladai hangon mesél el. Kihagyásos szerkesztés, mitikus-költői formanyelv. Elnyeri az 1942-es Velencei Fesztivál díját. Cinema folyóirat: „… a fiataloknak valóban új mondanivalójuk van a filmművészetben.  … mindenfajta kommersz igénynek ellenszegülnek…”

Szőts: Emberek a havason

 1945 – a II. vh. vége. Sematikus esztendők, sematikus szellemiség. A filmek a napi politikához készülnek (gombhoz a kabát).

Cél: leszámolni a múlttal, a Horthy-korszakot áztatták. Pl. Mágnás Miska, Ludas Matyi, Úri muri.

A koalíciós időkben minden pártnak saját stúdiója volt (FKgP, MKP, SZDP, NPP, Polgári Dem. Párt)

 

1949 – államosítják a filmipart.

 

A filmek rendelt témákhoz készülnek,  cél egy idilli világ megteremtése, a szocializmus épülésének bemutatása.

 Filmek:

1945 -  Tanítónő, Keleti Márton

1947-   Valahol Európában, Radványi Géza

MKP stúdiója, hatásvadász érzelmileg, pacifista beütés, minden harcot ellenez. 2000-ben a legjobb 12 magyar film közé választották.

Valahol Európában