Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A korai mozi - 1895-1901

2010.10.24

Filmtörténet - nagyon röviden, a film evolúciója

EVOLUTION of FILM from scott ewing on Vimeo.

 

1895. dec. 28. – a Lumière - fivérek nyilvános vetítése. 1895 februárjában szabadalmaztatták a cinématographot, a Lumière fivérek találmányát. 1895. december 28-án Louis Jean Lumière és fivére, Auguste saját filmjeikből álló előadásukat a párizsi Grand Caféban tartották. A történelem első filmjében Louis a Lumière családi üzeméből távozó munkásokat rögzítette.

1895-ben újdonság a film, 1915-re iparággá válik.

 

Azon a bizonyos 1895. december 28.-i estén alig több mint harminc néző fizetett be az első mozielőadásra. Tíz filmet vetítettek, köztük az újrafűzés miatt rövid szüneteket tartottak. Az első A munkaidő vége volt, mely a lyoni Lumiére-gyár kapuján kitóduló munkásokat mutatta. Látható volt azonkívül – többek között – A kisbaba reggelijeA megöntözött öntöző, képek egy kovácsműhelyről, csúcsforgalom egy mozgalmas lyoni téren, tengerbe ugráló kamaszfiúk, lóra pattanni próbáló ügyetlen katona és egy másik suta baka, amint tigrisugrással próbálkozik. A vonat érkezése, melyet sokan az első filmnek vélnek, nem szerepelt az első Lumiére-vetítés programján. Mégis, okkal lett az a leghíresebb, nem csupán azért, mert a legenda szerint a nézők ijedten felugrottak a feléjük robogó mozdony láttán, hanem azért is, mert ez a rövid mozgókép szinte az összes későbbi plánt (beállítást) tartalmazza: távoli felvétel (nagytotál) a kihalt pályaudvarról, a közelgő szerelvényről, aztán kistotálban a lekászálódó utasok, akik a kamera irányába haladva mennek a kijárat felé, közelednek a lencséhez, előbb szekond plánban, majd premier plánban láthatók, sőt, némelyik nagyközeliben (szuper plánban) szinte belesétál a gépbe. A korabeli nézők, akik megriadtak a közelgő szerelvénytől, ugyanúgy viselkedtek, mint később a mozit még nem látott primitív népek, akik valóságnak nézték a filmet: megijedtek a közeliben megjelenő hatalmas arctól (azt képzelték, nincs teste, csak a levágott fej beszél), nyilakat lőttek ki a vásznon feltűnő negatív szereplőkre. Magatartásuk a gyerekére emlékeztet, aki a színházban hangosan figyelmezteti a hőst, ha a gonosz alakja közeleg… Az első párizsi mozielőadás nézői a tudósítások szerint lelkesen felkiáltottak A kisbaba reggelije vetítésekor: „Remegnek a falevelek!”. Nem a bájos kisgyerek képe ragadta meg őket, hanem a szélfútta leveleké a háttérben. Pontosan érezték: gyereket színházban is lehet látni, de a széltől remegő falevél maga a nyers valóság, ezt csak a mozgókép tudja, ebben rejlik máshoz nem hasonlítható varázsa.

A filmek eleinte alig egypercesek, egyetlen felvételből állnak.

 

Az első filmek:

-          kamera mozdulatlan, teljes nagyságában mutatja az embert, totálok

-          színházszerűség: festett díszletek

-          ritka a vágás, világítás

-          egybeállításos filmek

-          nincs történet, dramaturgia, katarzis        

-          sok a vonatos film, téma még a varieté, az ökölvívómeccs

alkotók:

A)    Lumiere, filmek:

A vonat érkezése 

  

A munkaidő vége 

 A kisbaba reggelije

 A megöntözött öntöző

 Jellemzők:

Nincs kameramozgás, nincs vágás

-          mozgás ábrázolása

-          tudományos dolgok rögzítése

-          egy beállítás

-          a látvány mágiája a lényeg

A)    Melies, filmek:

      Több mint 500 filmet rendezett. Ő építette az első filmstúdiót Európában, és ő volt az első a világon, aki storyboardot használt filmjeihez.

Műteremben forgat, fantasztikus események

Az első európai filmstúdió.

- cirkuszi attrakciónak, színháznak tartja a filmet

- fikciós filmek

- a látvány fontos

- trükkök:    stop-trükk, szellemtrükk – kétszer exponál,  festett díszletek, „ színes” film –                     kifestett kockák

     - vágás 

Utazás a Holdba