Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Európa - némafilm

2010.10.24

 Irányzatok:

A) Impresszionizmus

 B) Avantgarde

 

  Jelentése: (1)"avant garde": (fr) = „előőrs” (2) avantgarde: új, minden eddigi hagyománytól tudatosan eltérni akaró művészeti irányzatok összefoglaló neve a XX. század első felében.

 

   Cél: a dolgok mögött rejlő gondolati tartalom érzékeltetése (=> szimbolizmus). A művészet hagyományos eszköztára már nem elegendő.

 

 

   Törekvések, eszközök: 

 

 

 

                                régi értékek teljes lerombolása vagy átértelmezése

 

 művészi formanyelv radikális megújítása

 

 teljes emberi és művészi szabadság - konvenciók hiánya

 

 társadalomformáló program (emberi tudat formálása)

 

 

 a művészeti ágak közelednek egymáshoz 

 

 

            Előzmény és alap:   elidegenedés, emberkép megrendülése ( Freud tudattalan                                     felfedezése:  felettes én, tudatalatti, tudatos én;  analízis: szexualitás,  álmok),  (Jung:                             kollektív tudattalan, őskép –archetípus-,  mítosz, szimbólumok, gyermekrajzok)         

 

 

a)    kubizmus ( cubus – kocka) végsőkig leegyszerűsített geometrikus formaelemek alkalmazása, szimultán perspektíva: egyidejűleg több nézőpontból történő többsíkú ábrázolás, látványtöredékekből épülő képek

b)    futurizmus (futuro – jövő) Politikai és művészeti mozgalom (gyűlések, tüntetések,

  kiáltványok, röplapok, plakátok stb.) a polgári hagyományok teljes lerombolása, az élet újjáalakítása

 

  Témáik: a modern, nagyvárosi jövő + technikai csodák, a gépek, a mechanika világa
egymás utáni mozgásfázisok ábrázolása egy képen                        

 

 

c)      expresszionizmus

 - szubjektivitás: érzések, belső tartalmak kivetítése a formák maximális  kifejezőerejének            segítségével

 

- emberközpontúság (érzések őszinte, korlátok nélküli kifejezése => a szorongások         feloldódnak)
      - az ember jóvá válik (ld. primitív népek, kisgyerekek) a világ is megjavul

 

- tiltakozás a XX. századi ember magányossága, kiszolgáltatottsága ellen

 

- háború- és erőszak-ellenesség, baloldali meggyőződés

                        d)     dadaizmus

 

                                           "DADA nem jelent semmit"

 

                                 -  botránykeltés, polgárpukkasztás, meghökkentés, provokáció

 

          - a tradicionális művészet megcsúfolása

 

         - "nihilizmus": a múlt teljes megtagadása, lerombolása - újat nem ad

e) szürrealizmus (valóság feletti, valóságon túli)

 

       - menekülés az I. világháborút követő politikai-gazdasági káoszból

 

        - tiltakozás a "civilizált" valós világ embertelensége, kegyetlensége ellen

 

       - elvonulás a fantáziába, az álmokba és emlékekbe, az őrült víziók irreális

 

           világába,  az ember igazi énje a tudatalattiban rejlik

        - a szépség mint esztétikai kategória szerintük már nem létezik, helyette  használt                 kategóriák: félelmetes, nyomasztó, groteszk, bizarr, fekete humor

        - Fényképszerűen naturalisztikus részletekből felépített abszurd víziók

Létezik impresszionista film (hangulatkeltő, stilizált fény-árnyék játék, alkotók: Delluc, Dulac), dadaista film (René Clair: Felvonásköz – igyekszik a logikát szétbombázni, meghökkentő, polgárpukkasztó).

 

 

   

Franciaország

Jellemző a kísérletezés. Mindent szabad a filmezésben is, ne a hagyományos módon.

Impresszionista film

Hangulatteremtő, stilizált, fény- árnyék játék

Hirdetik: a film zene, hangulat

Delluc: Hontalan asszony, Dulac: A hű szív

Francia avantgarde: - kísérletezés, meghökkentés

Abel Gance – az avantgarde pápája, filmnyelvi kísérletezés

-          A száguldó kerék, 1923 – melodramatikus történet

-      Napoleon, 1927 – barokkos túlburjánzás, 12 órás volt, kísérlet a szélesvászonra: 3 kép egyszerre

Szürrealizmus: 1920-as évek eleje, látomások, támadás a konvenciók, a logika ellen

 

Buñuel: Az andalúziai kutya, 1928. 

   

Un Chien Andalou from razielle Φ on Vimeo.

 

 Dali segítségével forgatta. A mindennapi jelentés szintjére szinte lefordíthatatlanok ezek a képsorok. Irracionális terek, szimbólumok. Sajátos szerkezet, többféleképpen értelmezhető. Álomjelleg, hangulatok, meghökkentő asszociációk.

Dadaizmus:

René Clair: Felvonásköz – logika szétbombázása, a mozgás a lényeges, kusza világ

         Dreyer: Jeanne d’Arc, 1928

 

Rendezője dán, de a film Franciaországban készül. Operatőre: Rudolf Máté.  Dreyer a forgatókönyvet a per anyagára alapozta, egy nap eseményeit mondja el. A premier plánok dominálnak, a lélektani ábrázolás fontos. Főszereplője, Falconetti nem színésznő, nem használ maszkot.

 

 

 

 Németország

 Expresszionizmus

A világot látomásos erővel, stilizált eszközökkel jeleníti meg: fény-árnyék, túlzó színészi játék stb.

Ez a kifejezési forma összefügg az I. vh. utáni depresszióval. A művészet tükre a társadalmi létnek, ezek a rémek, amelyek megjelennek a vásznon, kivetítik az emberek félelmeit.

Az expresszionizmus megjelenik: az irodalomban (Brecht, Kassák L.), képzőművészetben (Chagall), színházban.

A 20-as évek első felében erőteljesen hat, a filmek olyanok, mintha festmények lennének, megkomponált világ – díszlet, világítás. A díszletek statikussága ellentétben áll a film dinamikájával.

Alapelv: a film legyen megelevenedett képzőművészet – vízió, látomás. (Warm)

Témája: sokszor visszataszító, viszolyogtató, a bűn világa elevenedik meg (gyilkosság, rémek, szörnyetegek)

            Dr. Caligari, Wiene, 1919.

            Fritz Langnak ajánlották föl először a rendezést, de

visszautasította. A film elindította a zsarnokok szellemjárását.

-       félelem, bizonytalanság, depresszió

-       sötétség, furcsa, összedőlő házak, barlangszerű utcák

-       minden a bizonytalanságot sugallja

-       caligarizmus – hatalma alatt tarja a médiumát

-       olyan, mint egy nyomasztó festmény

-       stilizált színészi játék, patetikus, pózszerű

-       eredetileg kerettörténet nélkül készült, a keretet a producerek tették hozzá 

 

Wiene:  Dr. Caligari  

Dr. Caligari from Recursive Arts on Vimeo.

 

     Kamarajáték 

  A 20-as évek közepén jelenik meg, ekkorra feloldódik a társadalmi depresszió; az expresszionizmus ellenirányzata. Vissza a realizmushoz (természetes érzelmek, hétköznapi emberek) Jellemzői: - intim hangulat

 

    - hiteles, érzékletes, pontos

 

         - többnyire Berlinben játszódik

 

   - emberi drámákat bontakoztat ki

 

    - hétköznapok világa

   - hétköznapi hősök

   - cselekménye egyszerű

   - hely, idő, cselekmény egysége

  

Az utolsó ember, Murnau, 1924 – fősz. Emil Jannings 

 

  Lényeges a lélektani ábrázolás mélysége, a formai elemek, a felvevőgép tudatos alkalmazása – ettől számítjuk a koncepciózus gépmozgást.  Lényeges, ahogy a világot, a hatalmi viszonyokat, szokásokat, az erkölcsi mozzanatokat bemutatja (intimitás).

 

 

 Murnau: Az utolsó ember 

 

       Fritz Lang: Fáradt halál (Éjféli vándor), 1921., Mabuse, a játékos, 1922.

 

      “Zsarnokfilmek” Murnau: Nosferatu (vámpír) 1922.  

Nosferatu (1922) from Facundo Grandio on Vimeo.

 

     “Utópikus film: Lang: Metropolis 1926.      

 

Metropolis (Fritz Lang-1927) remasterised-Trailer from godino on Vimeo.

 

Berlin, egy nagyváros szimfóniája

 

 Az orosz- szovjet némafilm

 

 

 

 A bolsevik hatalom számára fontos volt a film:

                ¨    tömegek véleményének befolyásolása

¨    politikai nevelés eszköze

¨    fegyver a hatalom kezében.

  Mozi olcsó – nagy tömegek számára hozzáférhető.,Lenin szerint legfontosabbak a dokumentumfilmek és a híradó. Sztálin – parancsokkal befolyásolta a filmek életét, vetíttet.  A  hatalom nem sajnálta a pénzt a filmtől – szolgálta a proletárdiktatúrát.

 

   1919. augusztus 25.:   államosították a filmet

 

   A feltételek adottak voltak az USA-val való versengéshez – a két hatalom versengése meghatározta a film életét.

 

  Patyomkin páncélos – (1925) – r.: Eizenstein

 

 

-  Megbízás – az orosz forradalom 20. évfordulójára emlékfilm készítése

 

-  A rendező nagynak találta a megbízást – egy részét választotta ki az akkori eseményeknek.

 

-   Hiteles, pontos eseménykrónika – a jelenet alkalmas a lényeg kiemelésére.

 

-   Kollektív hősök szerepeltetése – öntudatra ébredő tömeg érdekelte.

-   Intellektuális filmművészetet teremtett – intellektust megmozgató módszereket választott.

-  Bonyolult szimbólumok

 

 

-   Szereplőtípusok válogatása 

 

 - Eizenstein montázselmélete: 1+1=3 - minőségi plusz

 

-    A „Brüsszeli 12”  1. filmje

 

 

 

Eizenstein: Patyomkin  

 

 

 

 

 Ember a felvevőgéppel – (1929) – Dziga Vertov

    -    Dokumentumfilm

 -    A rendező kategorikusan elvetette a kitalált történeteket.

 -    „Filmszem”-elmélete a felvevőgép dinamikus lehetőségeinek maximális kiaknázásán alapult.

 -    Lendületes képsorok és montázsok – teret és időt legyőznek.

-     Az élet mozgalmasságának ábrázolása pátosszal.

 

" Man With a Movie Camera " by DZIGA VERTOV - 1929 from Eve Reewear on Vimeo.